Frunda György szenátort az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének jún. 25-én ülésén raportőrnek nevezték ki a nemzet, nép, nemzeti közösség, nemzeti kisebbség, állampolgárság kérdésekben. Az RMDSZ szenátorának Erik Jürgens ellenében többségi szavazattal ítélte oda a jelentés kidolgozását az ETPK jogi bizottsága. Az ETPK jún. 25-én elfogadta a Erik Jürgens jelentést a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényről. Frunda György kifejtette, hogy a jelentés elfogadott formája jobb ez eredeti változatánál, ugyanis ez pozitívumként értékeli az anyaország határon túli kisebbségeinek támogatását, viszont kitér az érintett államok kormányaival folytatott előzetes egyeztetések szükségességére. Mivel Erik Jürgens javasolta, hogy a Magyar Országgyűlés további módosításokat eszközöljön a törvényen, az RMDSZ szenátora a jelentés ellen szavazott. /(Szász Attila): Frunda György kisebbségi raportőr lett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./
2003. december 24.
Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő bizottság évzáró mérlege szerint a történelmi magyar egyházak által visszaigényelt ingatlanok közül az elmúlt hat hónapban a bizottság 129 épület visszaszolgáltatásáról hozott pozitív és végleges elvi döntést (amiből 38 az Erdélyi Református Püspökség, 30 a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, 17 a Királyhágómelléki Református Püspökség, 13 a Temesvári Római Katolikus Püspökség, 12 az Unitárius Püspökség, 11 a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, 8 pedig a Kolozsvári Evangélikus Püspökség által kérvényezett egykor egyházi tulajdonban lévő ingatlanra vonatkozik), ebből 49 ingatlan visszaszolgáltatásáról szól határozatot már kézhez is kaptak a kérvényező egyházak, jelezte Markó Attila helyettes államtitkár. /(Szász Attila): Mérleg az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./
2004. január 12.
A Romániai Magyar Szó sorra közli kirohanásait a Fidesz és az új szerveződések, elsősorban Tőkés László ellen. Szász Attila cikke szerint a provokálás és zsarolás az eszköze az anyaországi politikának, amelyet egyesek ráerőltetnének az egész erdélyi magyar közéletre. Tőkés László püspök nevét le sem írta, hanem minősítő jelzőkkel látta el: „az összes megosztást gerjesztő fő- vagy másodállásban (gyakran maguk sem tudják) politikai szerepet vállaló egyén”. A cikkíró szerint zsarolásnak a püspök nyílt levele, amely előre megszabná egy nemlétező játék szabályait, időpontját és helyszínét (templom!). „A nyíltlevelezősdis hangoskodás tulajdonképpen nem más, mint a meghátrálás alantas stratégiája” – olvasható a cikkben. /Szász Attila: A meghátrálás stratégiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./
2004. április 22.
A Magyar Polgári Szövetség aláírásgyűjtői szemrebbenés nélkül félrevezetik saját közösségük tagjait, írta a Romániai Magyar Szó. Az általuk „forgalmazott" űrlap nem felel meg a törvény által előírt szabványnak. /Szász Attila: Mit kell az embereknek mondani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./
2004. június 23.
Az Európa Tanács (ET) ülésén Frunda György Európai Néppárt (EPP) RMDSZ-es képviselője strasbourgi beszédében összefoglalta a romániai helyhatósági választások eredményeit, és külön elemezte a magyar kisebbség szereplését, amely idén jelentősen növelte a négy évvel ezelőtti választásokon biztosított képviseletét a helyi önkormányzatokban. Frunda rámutatott arra is, hogy az elmúlt időszakban sikerült elfogadtatni egy olyan közigazgatási törvényt, amely lehetővé teszi egy adott kisebbség számára az anyanyelvhasználatot ott, ahol ennek számaránya meghaladja a 20%-ot, illetve az alkotmányt úgy módosították, hogy ez biztosítja az anyanyelvhasználatot az igazságszolgáltatásban is. Az EPP képviselője ugyanakkor rendkívüli jelentőségűnek nevezte a visszaszolgáltatási folyamat tényleges beindulását. Frunda ezért rendkívül veszélynek minősítette bizonyos politikusoknak a romániai magyarságot megosztó törekvéseit. Frunda György végül elmondta, hogy a romániai választási törvény kivizsgálása kapcsán több Európa Tanácsbeli kollegájával közösen határozattervezetet nyújtott be, amelyben kezdeményezte, hogy a Velencei Bizottság vizsgálja meg több állam választási törvényét, ugyanis meggyőződése, hogy a romániai törvény összhangban van az európai törvényekkel és egyezményekkel. /(Szász Attila): Összhangban az európai törvénykezéssel. Frunda a Velencei Bizottsághoz fordult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./
2004. július 6.
Tusnádfürdőn júl. 5-én megnyílt a Kárpát-medencei Ifjúság és az Európa Unió címet viselő diákszeminárium. Az egyhetes táborban mind egy háromszáz középiskolás és egyetemista fiatal vesz részt Magyarországról és Romániából. A megnyitón Kovács Péter, a MIÉRT elnöke és Vastagh Pál /MSZP/ országgyűlési képviselő ismertették a tábor programját, majd Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke Székelyföld európai jövőjéről tartott előadást. Demeter János előadásában kifejtette, Romániában a régiókat mesterségesen hozták létre anélkül, hogy figyelembe vették volna a helyi és történelmi sajátosságaikat. Ezért egyes régiókon belül nem létezik sem gazdasági, sem kulturális kohézió. Kifejtette, hogy Székelyföld infrastruktúrája a legfejletlenebb. /(Szász Attila): Székelyföld európai jövője. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./ Erdélyi, délvidéki, kárpátaljai és magyarországi településekről érkeztek diákok különféle csoportokban. /Mészely Réka: Kárpát-medencei ifjúság és az Európai Unió. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./
2004. augusztus 16.
A hét végén – akárcsak az előző esztendőkben – a Maros megyei Gernyeszegen tartotta meg találkozóját a Castellum Alapítvány, melyet az erdélyi nemesi családok leszármazottai hoztak létre. A Csép Sándor újságíró, rádió- és tévériporter vezetésével zajló ünnepségen a helyi református templomban a házigazda, Szász Attila református lelkész és Papp László marosvásárhelyi római katolikus lelkész köszöntötte a vendégeket. Haller Béla, a Castellum Alapítvány elnöke mondott üdvözlő beszédet, és dr. Romsics Ignác budapesti történész tartott előadást Erdély a magyar és a nemzetközi politikában 1919 és 1945 között címmel. Ezután dr. Kovács András kolozsvári történész Az én házam – az én váram címmel szólt a nemesi családok történelemformáló szerepéről, életéről, hányattatásairól. Megnyílt Polgár Marianne budaörsi grafikus Magyar családi címerek című kiállítása. A találkozó résztvevői meglátogatták a paszmosi Teleki kastélyt, a nagysajói Kemény kastélyt, az árokaljai Bethlen kastélyt, és más olyan nevezetességeket, amelyek a régi nemesi családokhoz kapcsolódnak. /(Máthé Éva): „Az én házam – az én váram” = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./
2004. szeptember 11.
Egyeztető fórumot hoztak létre szept. 10-én Budapesten a Kárpát-medencei országok magyar képviselői és ez Európai Parlamentben (EP) mandátummal rendelkező magyarok. "Ez a fórum fontos kiegészítése a magyar közösségek legfőbb egyeztető fórumának, a Magyar Állandó Értekezletnek" – mondta a magyar–magyar parlamenti csúcstalálkozón Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A tanácskozásra másodszor került sor, a rendezvényt Szili Katalin javaslatára tavaly hívták életre. A csúcstalálkozón 47 határon túli magyar nemzetiségű parlamenti képviselő mellett az Országgyűlés és az EP több képviselője is jelen volt. "Csak akkor tudunk megmaradásra ösztönző perspektívát nyitni a határon túli magyarság számára, ha megteremtjük a nemzetpolitikai konszenzus minimumát" – hangsúlyozta a házelnök. "Azt reméljük, hogy a Magyarországon kívüli magyarokkal kapcsolatosan EU-tagként nem a védekezés, hanem az együttműködés és az építkezés kerül gondolkozásunk középpontjába" – jelentette ki beszédében Mádl Ferenc államfő. Az eseményt követően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt kötetlen eszmecserét folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével Budapesten; a két politikus egyetértett abban, hogy szükség van a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) mielőbbi összehívására. /Magyar–magyar parlamenti csúcs Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./ Kovács László külügyminiszter a jószomszédi politika eredményeként könyvelte el az észak-erdélyi autópálya megépítését és az aradi Szabadság-szobor visszaállítását. Kovács László szerint ezért kellett a státustörvényt módosítani, mert Magyarország EU-s csatlakozásának időpontjától hatálytalanította volna azt az EU. (Szász Attila): II. Parlamenti csúcstalálkozó. A magyar-magyar politikai partnerségért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ Szili Katalin elmondta: a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának elfogadás előtt álló statútuma alapján a határon túli magyar parlamenti képviselőkön kívül három tartományi képviselő is részt vehet a tanácskozásokon ott, ahol nincs magyar parlamenti képviselet. Hozzátette: emellett országonként három magyar nemzetiségű európai parlamenti képviselőt is delegálhatnak. Valamennyi magyar parlamenti frakció támogatta, hogy az Országgyűlés szakbizottságaiba a határon túli magyar képviselők meghívást kaphassanak, egy-egy őket érintő téma tárgyalásakor. A tanácskozáson két romániai magyar parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc (RMDSZ) és az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) színeiben politizáló független honatya, Szilágyi Zsolt a kettős állampolgárságot támogató 20 ezer aláírást tartalmazó dobozt adott át Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. /Magyar-magyar parlamenti csúcs. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./
2004. október 1.
A nyitottság és a fiatalítás jellemzi leginkább az RMDSZ választási előkészületeit – mondta sajtóértekezletén Markó Béla. A szövetség nyitottságát igazolja az is – mondta -, hogy a Magyar Polgári Szövetség több tagja is vállalta, hogy megméretkezzen egy szenátori vagy képviselői tisztségért az RMDSZ által szervezett előválasztásokon. Kovács Péter ifjúsági kérdésekért felelős ügyvezető alelnök szintén az RMDSZ nyitottságáról szólva kifejtette: az előválasztások tapasztalatai alapján (amikor 33%-os arányban sikerült helyi és megyei tanácsosi, illetve polgármesteri és alpolgármesteri tisztségbe juttatni 35 év alatti fiatalokat). /(Szász Attila): Pörgésben a választási előkészületek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./
2004. október 13.
Egy olyan kisebbségi törvényt szeretnénk, amely magába foglalja a kulturális autonómia elemeit is – mondta Markó Béla a képviselőházban tartott sajtóértekezletén a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselőinek csoportjával folytatott megbeszélés után. A kulturális autonómia egyaránt érdeke minden nemzeti kisebbségnek, mert ez lehetővé tenné egy saját intézményrendszer létrehozását és annak teljes felügyeletét – mondta a szövetség államelnök-jelöltje, ezért a választások után egy olyan kisebbségi törvényt fognak a parlament elé terjeszteni, amely pontosan meghatározza a nemzeti kisebbség fogalmát, a Romániában élő nemzeti közösségeket, a kisebbségi szervezetek jogi státusát, és intézményi kereteket biztosít kulturális autonómiájuk megteremtésére. Varujan Pambuccian, a kisebbségi szervezeteket tömörítő parlamenti csoport vezetője kiemelten fontosnak tartotta, hogy az etnikumok kulturális önazonosságának megőrzése végett az oktatási és művelődési minisztériumban legalább államtitkári szinten legyenek képviselve a kisebbségek érdekei. /(Szász Attila): Kisebbségi törvényről tárgyaltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./
2004. november 6.
A Temes megyei magyar önkormányzatok tartós fejlődését csupán egy erős, befolyásos parlamenti képviselet biztosíthatja – közölte nov. 5-én Újszentesen Markó Béla, az RMDSZ államelnökjelöltje, aki az RMDSZ számos helyi és országos vezetője jelenlétében felavatta a település csatorna-hálózatát. Az RMDSZ küldöttsége meglátogatta a település református és katolikus templomait is. /(Szász Attila): Folytatódott a szórványkörút. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
2005. február 24.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában sajtóértekezletet tartott. Elmondta, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek sikerült hatékony struktúrát kialakítania a román kormányon belül, hiszen az RMDSZ négy erdélyi magyar miniszterrel, kilenc államtitkárral, és számos kormányhatóság vezetőjével vesz részt a kormányban. Markó Béla rámutatott: nekünk magyaroknak kiemelkedően fontos az, hogy Románia EU-hoz való csatlakozása a kitűzött időpontban megtörténjen, hiszen ezáltal, a határok megszűnésével megvalósul majd a magyar nemzet egysége. „Az autonómia kérdése már nem tabu-téma Romániában” – jelentette ki Markó Béla, a kulturális autonómiával kapcsolatos kérdések fokozatosan beépülnek a romániai köztudatba. Romániában teret nyer a decentralizációra való törekvés. Markó Béla Magyar Bálint oktatási miniszterrel is tárgyalt, akivel az oktatási támogatások és a Szülőföld-alap kérdéskörét járták körül. /(Szász Attila): Románia uniós integrációját az RMDSZ kulcskérdésnek tekinti. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./
2005. március 22.
Körtvélyfáján a régi templom mellett modern, tágas gyülekezeti ház épül. Szász Attila református lelkipásztor elmondta, hogy 1300 lélekből áll a gyülekezetük, az átlagéletkor valamivel jobb, mint az erdélyi települések legnagyobb részérében. Az épülő gyülekezeti otthonban bibliaórák, öregek vasárnapja lesz, emellett kulturális központtá szeretnék fejleszteni: irodalmi esteket, könyvbemutatókat, kiállításokat, gazdaköri esteket szeretnének szervezni. Idén befejezik az építését. Nagyon sokat segítettek a hívek, falubeliek. Az erdélyi karéneklés egyik színfoltjának számító helyi énekkar 1990-ben alakult, Szász Annamária tiszteletes asszony vezetésével. Bővíteni a kórust nem sikerült. A mai fiatalság nem hajlandó feláldozni a szabadidejét. Az énekkar a reneszánsz kor zenéjét igyekszik népszerűsíteni. 1999-től szerveznek évenként kórustalálkozót, hagyományosan tíz-tizenkét énekkar jön el. /Nagy Botond: Reneszánsz dalok, elfoglalt fiatalság. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./
2006. március 7.
Szászrégenben a vasútállomás környéki utcákban lakó reformátusok régi igénye volt, hogy ennek a városrésznek legyen imaháza vagy egy kis temploma. Az idős hívek nehezebben mozognak, szombat–vasárnap a közszállítási eszközök nem járnak. Ezért a Vasút utca 65. szám alatti épületet megvásárolták és átalakították imaházzá, Eszter Ház lett a neve. Február 12-én hivatalosan felavatta Szász Attila esperes és elkezdődött az istentiszteleti szolgálat. A vasárnapi úrvacsoraosztáson csaknem százan vettek részt. /Jenei Árpád: Igét hirdetnek az Eszter Házban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 7./
2006. március 24.
Mind a Fidesz, mind az elnök hivatala cáfolta, hogy Traian Basescu elnök jelen lesz a Fidesz, a nagyobbik magyarországi ellenzéki párt április 2-ra meghirdetett nagygyűlésén. Az erről szóló híresztelések A Hét című hetilapban megjelent cikk kapcsán kaptak lábra. A Mélyponton a Fidesz külföldi megítélése – Basescuval pótolják Merkelt? című írás nem hivatkozik forrásra. Szász Attila államtanácsos tagja annak a delegációnak, amely a Néppárt római kongresszusán az RMDSZ-t képviseli. Az államtanácsos nem akarta elhinni, hogy Traian Basescu elmegy Rómába, képviselni a Demokrata Pártot. A Demokrata Párt 2005-ben doktrínát váltott, és eldöntötte: a baloldali szociáldemokrácia helyett a jövőben a jobb-közép néppárti ideológiát követi. Ennek megfelelően kérte felvételét az Európai Néppártba, amelyben jelenleg megfigyelői státust tölt be. A kisebbségi törvény kapcsán felmerült ellentétek kapcsán az RMDSZ jelezte: ha a PD nem változtat magatartásán, az RMDSZ használja fogja vétójogát, amikor az EPP-nek a Demokrata Párt teljes jogú tagságáról kell döntenie. /Basescu képviseli a PD-t a Néppárt kongresszusán. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./ Előzmény: M. László Ferenc: Penészes széna. Mélyponton a Fidesz külföldi megítélése – Basescuval pótolják Merkelt? = A Hét (Marosvásárhely), márc. 23./
2006. június 8.
Markó Béla vezetésével RMDSZ-küldöttség látogatott Brüsszelbe; a delegáció tagja Borbély László, középítkezésért és területrendezésért felelős miniszter, Szabó Károly szenátor, európai parlamenti megfigyelő és Szász Attila államtanácsos. Markó június 7-én Wilfried Martens-szel, az Európai Néppárt (EPP) elnökével tartott megbeszélést. Martens fontosnak tartja, hogy a román parlament elfogadja a kisebbségi törvényt, s hogy a román pártok támogassák ezt az ügyet. Markó közölte: az RMDSZ a következő időszakban szeretne minél gyakrabban és minél nagyobb súllyal jelen lenni Brüsszelben. A Wilfried Martens-szel lezajlott találkozón a két politikus integrációs kérdésekről is beszélt. Mindketten fontosnak nevezték, hogy az RMDSZ az idén tevékenyebben vegyen részt az Európai Néppárt munkájában, hiszen ebben a pillanatban az RMDSZ az egyetlen román parlamenti szervezet, amely tagja az EPP-nek. /(Cs. P. T.): Martens: kell a kisebbségi törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./
2006. augusztus 22.
A Beresztelke községhez tartozó Kisfülpös magyarjai öt éve, 2001 augusztusában tartottak először falunapot. Öt éve szolgál a faluban Bíró Sándor lelkész, ügyszeretetének és gyülekezete szorgalmas munkájának gyümölcse a megújított templom, a korszerű parókia és gyülekezeti terem, a magára találó közösség hit- és közösségi élete. A gyülekezet mindössze 240 lelket számlál, nem bírná meg az évenkénti találkozók anyagi áldozatát, ezért tartják ötévenként a számbavételt. Augusztus 19-én kezdődtek a falunapok, Szász Attila körtvélyfájai lelkész, görgényi esperes tartott igehirdetést. A fiatalok műsorában énekek, köszöntők és versek hangzottak el, őket követte e helyi dalcsoport. A falu számos értelmiségit adott a magyarságnak, köztük három református lelkészt és dr. Demény Lajos történészt. Az ünnepségen megkoszorúzták a templombejárat előtt felállított millenniumi kopjafát, majd elhangzott Bíró Sándor László magyarrégeni lelkész kisesszéje Bocskai Istvánról és koráról. – Szeptemberben szólal meg újra Kisfülpösön az 1790-ben épített, felújított orgona a templomban. /Bölöni Domokos: Atyafiságos szeretetben, Kisfülpösön. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 22./
2007. május 23.
A média szerepe az etnikumközi viszonyok bemutatásában a Fekete-tengeri térségben címmel szervezett konferenciát Bukarestben a Project on Ethnic Relations (PER) etnikumközi kapcsolatokkal foglalkozó szervezet. A román kormányt Szász Attila államtanácsos képviselte, aki hozzászólásában kiemelte: csakis a párbeszéd és a kommunikáció útján javíthatók az etnikumközi viszonyok. Ebben játszik jelentős szerepet a média. /Kisebbség és többség viszonya a médiában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./
2007. július 4.
Markó Béla RMDSZ-elnök a vele készült interjúban elmondta, miniszterelnök-helyettesi tisztségéről lemondása után tanácsosai más tárcákhoz kerültek. Államtanácsosa, Szász Attila a továbbiakban is vezeti a kabinet munkáját, s a három igazgatóság, az integrációs, az oktatási és a művelődési igazgatóság továbbra is végzi elemző tevékenységét. Korábban időhiánnyal magyarázta Markó a lemondását. Az időhiány nem abból fakad, hogy Markó Béla mindent kézben akart tartani? – hangzott a kérdés. Markó részben jogosnak tartja ezt a kritikát. Elismeri, hogy nem mindig bízott meg a mások által elvégzett munkában. Markó Béla indoklása szerint az RMDSZ-tagsággal való jobb kommunikáció reményében mondott le. Mitől lesz jobb ez a kommunikáció? – kérdezte Csinta Samu felelős szerkesztő. A szövetségnek azon kell dolgoznia, hogy a képviselt közösségen belül ne legyenek ellenségei, válaszolt Markó. Szerepel a célok között, hogy az RMDSZ ne klientúraépítésre használja a magyarországi és hazai közpénzeket? Markó válaszában leszögezte, a magyarországi közpénzeknek csak egy kis részére van ráhatása az RMDSZ-nek. Ez a kis része a tíz százalék, amelyet a kispályázatok számára különített el a Szülőföld Alap. A sajtótámogatás esetében Markó szerint az újságíró-társadalomra kell bízni a sajtóra szánt keret elosztását. /Csinta Samu: Kommunikálni, de mit? = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./
2007. július 13.
Tusnádon, a Miért által szervezett EU-táborban július 12-én Birtalan József, a Közalkalmazottak Országos Ügynökségének elnöke a közigazgatásban jelen levő korrupcióról tartott előadást, Bunta Levente, Hargita Megye Tanácsának elnöke a helyi szintű fejlődési lehetőségekről, a regionális fejlesztésekről, Winkler Gyula államtitkár az unió hétéves költségvetéséről számolt be, Antal István RMDSZ-képviselő a fiatal vállalkozóknak adott tanácsokat, Takács Emőke, az OTP Bank Románia munkatársa a fiatalok pénzszerzési lehetőségeit mérlegelte. Szász Attila államtanácsos a tanulás és a piac adta lehetőségek kihasználására ösztönözte a jelenlevőket. Csáka József, a Kis- és Középvállalatok és Szövetkezetek Országos Ügynökségének elnöke a romániai kis- és közepes vállalkozások versenyképességéről beszélt. /Iochom István: Gazdaságról, korrupcióról, fejlődésről (Tusnád, EU-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 13./
2007. november 21.
A magyar nyelv oktatásának bővítése mellett a magyar misézés eléréséért való közbenjárást kérték az RMDSZ-től Csángóföld települései, ahová november 20-án ellátogatott Markó Béla szövetségi elnök Fekete Emőke, Szász Attila és Markó Attila európai parlamenti képviselőjelöltekkel, Szepessy Lászlóval, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatójával, Benke Pávellel, az RMDSZ Bákó megyei szervezetének elnökével, valamint Hegyeli Attilával, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnökével. Markó szerint a csángómagyarok számára is döntő fontosságú, hogy az RMDSZ képviselői ott legyenek az Európai Parlamentben, mert csak így folytatható az az érdekvédelmi politika, amely az önazonosság, a hagyományok és az anyanyelv megőrzését, a csángómagyar települések megmaradását, fejlesztését szolgálja. Az RMDSZ marosvásárhelyi fórumán Kiáltványt fogadtak el, amelyben az RMDSZ kötelezi magát arra, hogy különös erővel küzdjön a csángók anyanyelvű oktatásáért és az anyanyelvű misék bevezetéséért. Az RMDSZ-politikusok Csíkfalván, illetve Külsőrekecsinben megtekintették a magyar oktatást biztosító állami iskolák új épületeinek munkálatait. /Csángókért is, székelyekért is. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./
2008. január 15.
A tanügyitörvény-tervezetről és restitúciós kérdésekről tárgyaltak január 14-én Bukarestben, a romániai magyar történelmi egyházak képviselői az RMDSZ oktatási és művelődési területen tevékenykedő kormányzati tisztségviselőivel. Markó Béla RMDSZ-elnök mellett a tanácskozáson jelen volt Pásztor Gabriella oktatási államtitkár, Horváth Anna államtitkár, Szász Attila államtanácsos, valamint több kormányzati szakértő is. A múlt héten a minisztérium megbeszélést folytatott a történelmi egyházak tanügyi tanácsosaival, a felekezeti iskolák igazgatóival, korábban pedig az egyházak püspökeivel. A mostani tárgyaláson a felek elsősorban az oktatási törvény-tervezetről folytattak megbeszélést: a minisztérium kisebbségi oktatással foglalkozó képviselete kérte az egyházak és a felekezeti iskolák képviselőit, tegyék meg javaslataikat a tárcának. Január 15-én Kolozsváron a történelmi egyházak püspökei folytatják a felekezeti oktatásról megkezdett vitát. /Lokodi Imre: Egyházi javaslatokat várnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./
2008. március 4.
Február 28-án nyújtotta be jelentkezését a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem rektori állására az Országos Audiovizuális Tanács /CNA/ alelnöke, Gáspárik Attila. Gáspárik elmondta, amennyiben a pályázata sikeres lesz, lemond pozíciójáról, bár mandátuma 2012-ig tart. Amennyiben ráesik a választás, a tanácsban Szász Attila veszi át helyét. Gáspárik elmondta: a döntésnek voltak személyes, családi okai is, de úgy érzi, túl van már a médiaszabályozás érdekes feladatain, elvégezte azt a munkát, ami ezen a téren izgalmas volt. Nyolc év alatt kialakították a megfelelő kereteket, most már nem kell harcolni különböző dogokért, mint a tevékenység kezdetén. /CNA-alelnökből rektor? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./
2008. március 8.
Áprilisban távozik az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöki tisztségéből Gáspárik Attila. Nyolc év után a színházi életbe tér vissza, és megpályázza a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektori tisztségét. Gáspárik 2000-ben került a CNA-hoz, miután 13 évig a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat tagjaként színészként tevékenykedett, ugyanakkor tanított is a Színművészeti Egyetemen. Hozzátette: belefáradt a bukaresti ingázásba, családja pedig soha nem akart Bukarestbe költözni. Gáspárik utódja Szász Attila, RMDSZ kormánytanácsos lesz. /(Mediafax): Távozik Gáspárik. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./
2008. március 12.
Függetlenül a rektori választás eredményétől, visszavonul Gáspárik Attila CNA-alelnök: helyét Szász Attila államtanácsos veszi át. /Gergely Edit: B-terv: élet, öröm. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./
2008. március 15.
A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem szenátusának március 14-i döntése értelmében négy évre Gáspárik Attilát nevezték ki az egyetem rektorává. Gáspárik 2000-ben lett a CNA tagja. 2002-től vált a CNA alelnökévé; 2006-tól pedig a szenátus további hatéves mandátumra javasolta. 2012-ig a CNA alelnöki tisztségét Szász Attila államtanácsos tölti be. /Gáspárik lett a rektor. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
2008. április 14.
Először tehetett javaslatot a Communitas Alapítványnak a sajtótámogatások elosztásáról a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/. Április 11-én Brassóban ülésezett a szakmai szervezet által összehívott, újságírókat tömörítő grémium, amelyet Szász Attila, az alapítvány Sajtó Szaktestületének elnöke vezetett. A szakma a sajtónak jutó 900 ezer lejből 150 ezer sorsáról dönthetett, ennyit különített el a Communitas a napilapok számára. Ambrus Attila MÚRE-elnök számadatokat nem közölhetett, mert a döntés a Communitasé, de véleménye szerint a megtett javaslatok szakmai szempontot tükröznek. Az elmúlt években elsősorban a Krónika és a Háromszék napilap nehezményezte, hogy politikai álláspontja miatt hátrányos megkülönböztetés érte a pályázatok elbírálásakor. A MÚRE elfogadta az újságírók politikai szerepvállalására vonatkozó ajánlást: azok az újságírók, akik a választási kampányban jelöltek, vagy a kampányban dolgoznak, ideiglenesen függesszék fel sajtós tevékenységüket. /Sajtópénzt osztott a szakma. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./
2008. július 14.
A választási kampány volt a hétvégén zárult tusnádfürdői V. EU-tábor utolsó előtti, július 12-i, szombati napjának fő témája. Az egyik sátorban Salamon Márton László, az Új Magyar Szó főszerkesztője, Gazda Árpád, a Krónika vezető szerkesztője, Sipos Zoltán, a Transindex felelős szerkesztője és Szász Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnökének Választások újságírói szemmel című beszélgetését Miklósi Ildikó, az RMDSZ ügyvezető elnökségének sajtóreferense moderálta. A társszervező Sapientia–EMTE titkára, Szenkovics Dezső értékelte, hogy az idei táborban a diákok olyan sikertörténetekkel ismerkedhettek meg, amelyek, lehet, ösztönzően hatnak majd a résztvevők későbbi szakmai fejlődésére. A tusnádfürdői rendőrség sorra járta mindazon panziókat, ahova az EU-tábor meghívottait, illetve a rendezvényre akkredidált újságírókat szállásolták el, és gondosan begyűjtötte a vendégek személyi adatait. A helyi rendőrség az EU-tábor és a Tusványos idején minden évben sorra járja a szálláshelyeket, elkéri a benne lakók személyi adatait. A rendőrök arra hivatkoznak, hogy a pénzügyi csalást megelőzendő ellenőrzik az elszállásolt vendégek kilétét. Továbbra is táborozóktól lesz hangos Tusnádfürdő, ugyanis július 15-én kezdődik Tusványos, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem. /Horváth István: Felszedte a sátorfát az EU-tábor Tusnádfürdőn. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./ Winkler Gyula, RMDSZ-es EP-képviselő Tusnádfürdőn kijelentette, a romániai munkaerő legértékesebb része inkább azt választja, hogy külföldre megy dolgozni. A hivatalos statisztikák szerint 1,8 millió román állampolgár dolgozik az ország határain kívül, Romániában a munkaerőhiány pedig százezer embert jelent. Véleménye szerint több mint kétmillióan dolgoznak kint. Winkler szerint a munkaerő-kivándorlás a magyar közösséget is érinti, mivel az 1,5 millió magyar mintegy tíz százaléka dolgozik külföldön. /Külföldön dolgozó romániaiak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./
2008. november 10.
November 8-án Szászrégenben Örömmel énekeljünk elnevezésű gyermekkórus- találkozót tartottak, közel 270 gyereknek tapsolhatott a hallgatóság. Az idei, második alkalommal megszervezett találkozó sok törődést, kemény munkát, szeretetet, a kóruséneklés misszióját jelenti. Szász Attila, a Görgényi Református Egyházmegye esperese arra mutatott rá, hogy az egyházmegyében mindössze két, a körtvélyfájai és a szászrégeni gyerekkórus működik, ez a találkozó pedig lehetőség arra, hogy a nyilvánosság tudomást szerezzen róluk, esetleg mások is kedvet kapjanak gyermekkórus létrehozásához. /Berekméri Ildikó: Zengett a dal. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./
2008. november 14.
Kolozsváron az UPC analóg változatában megszüntette a Minimax magyar nyelvű adását, továbbá a magyar nyelvű Hálózat Tv és a német RTL adását. A bukaresti nyilatkozat értelmében a megszüntetett adók igény szerint visszakerülhetnek „abban a pillanatban, amikor Kolozsvárott lehetséges lesz a műsorrács bővítése. ”Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke elmondta: mindazok, akik diszkriminatívnak ítélik meg az UPC eljárását, feljelentést tehetnek náluk és az Audiovizuális Tanácsnál (CNA) is. Hasonló a véleménye Szász Attilának, a CNA alelnökének is. A hivatalosan is 18%-os magyar lakosságú Kolozsvár esetében egyértelműen rossz szándékról tanúskodik az, hogy éppen a magyar nyelvű adókat helyettesítették más román adókkal. 2004 végén a Szabadság aláírásgyűjtést kezdeményezett a magyar műsorajánlat szélesítése érdekében. Az RMDSZ és a Kolozsvár Társaság segítségével lebonyolított akció során több mint ötezer aláírás gyűlt össze. Az aláírásgyűjtésnek csak 2006-ban lett hatása, akkor még csak a külön fizetős részbe tették be a magyar Minimaxot, a film+ tévéadót és a Hálózatot. Jelenleg az UPC analóg műsorrácsában több mint 60 csatorna vételezhető, ha az etnikai arányokat tekintenénk, akkor is 11–12 magyar nyelvű adónak kellene lennie a keretben. Jelenleg azonban csak három magyar adó maradt. /P. J. A., S. B. Á. : Merénylet a kolozsvári magyar tévénézők ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
